2014/01/20

A legjobb mogyoróvajas csokis keksz


Egy ideje már várakozott egy üveg mogyoróvaj a hűtőben. Többször megnéztem, a neten is körbenéztem, hogy mit is csinálnék vele, aztán újabb hónapra úgy felejtettem. Nemrég viszont rájöttem, hogy, ha így folytatom, akkor életem első üveg mogyoróvajának lejár a szavatossága, úgyhogy nem volt mit halogatni tovább, pillanatok alatt eldöntöttem, hogy mit akarok:)

Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy, hogy ezt a kekszet nehéz lesz több napig tartogatni. Én magam hihetetlen hősiességgel napi egy darabot ettem uzsonnaként, egy jó koffeinmentes kávéval, illetve 3 darabot elajándékoztam, pedig most, hogy fogyóban van, már erősen kétlem, hogy teljesen magamnál voltam közben:D

Az eredeti recept itt található, szokás szerint változtattam rajta egy keveset.

Mogyoróvajas csokis keksz

- 12 dkg puha vaj
- 15 dkg sötét, melaszos nádcukor (vagy csak barna nádcukor)
- 12 dkg méz
- 19 dkg mogyoróvaj
- 1 tojás
- 1 teáskanál vanília esszencia
- 13 dkg teljes kiőrlésű liszt
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- fél kávéskanál só
- 9 dkg zabpehely
- 15 dkg gyümölcscukros, diabetikus étcsoki, kockákra vágva

Először összekevertem a vajat, a mogyoróvajat, a nádcukrot és a mézet, majd hozzáadtam a tojást és a vaníliát, míg teljesen egyneművé vált. Ekkor belekevertem a sót és a zabpelyhet, a csokit,  illetve a szódabikarbónát és a lisztet.

A végére számomra már nem volt fakanállal keverhető, így kézzel dolgoztam össze. Nem baj, ha morzsolódik, csak az összes lisztet vegye fel.

Én fagyis kanállal adagoltam, ebbe szerintem kb. másfél evőkanálnyi tészta fért, majd még kézzel gömbölyítettem rajtuk, mivel én nagyszemű zabpelyhet használtam, így az jobban belesimult a tésztába. Sütőpapíros tepsibe pakoltam őket, kb. 2 ujjnyi helyet hagyva köztük. Amikor a tepsi megtelt, egy sima aljú pohárral laposra nyomkodtan őket, aztán mehetett az előmelegített sütőbe.

Az eredeti receptben 6-9 percet ír, nekem 10 percnél még nagyon puha volt a teteje, így kb. 13 percig sütöttem őket. Így az aljuk már megbarnul, viszont cserébe finom ropogós lett, amikor kihűlt.
Ha puhábbra szeretnéd, akkor (sütőtől függően persze) kb. 11-12 percig érdemes sütni közepes lángon.

2013/12/19

Teljes kiőrlésű karácsonyi gyümölcskenyér


Úgy tűnik a karácsonyi gyümölcskenyér lassan hagyománnyá válik nálunk, tavaly ilyenkor muffin formában sütöttem egy adagot, idén viszont szilikonos kenyérsütő formában sütöttem. Ráadásul ez egy nagyon gazdag, tömörebb tésztájú típus, ami a benne található aszalt meggy és házilag barna cukorral kandírozott narancshéj darabkák miatt nem vált túl édessé.

Teljes kiőrlésű karácsonyi gyümölcskenyér

- 12 dkg puha vaj
- 7 dkg sötét melaszos nádcukor
- 7 dkg méz
- 3 tojás
- 2 evőkanál barna rum
- 1 narancs héja
- 1 narancs leve
- 1 citrom leve
- 12 dkg darabolt dió
- 10 dkg aszalt meggy
- 10 dkg datolya
- 10 dkg mazsola
- 10 dkg birsalma sajt
- 10 dkg barnacukorral kandírozott narancshéj
- 23 dkg graham liszt
- 1 teáskanál sütőpor
kevés fahéj, szegfűszeg

Pár nappal a sütés előtt a nagyobb aszalt gyümölcsöket összevágtam, majd az összeset összekevertem, és két-két evőkanál vanília esszenciával és egy evőkanál vízzel meglocsoltam, hogy felpuhuljanak (ezt a folyadékot teljesen beszívják, viszont nem áznak szét).

A vajat addig kevertem a cukorral és a mézzel, majd a tojásokkal is, amíg habos nem lett. Akkor belekevertem a rumot, a narancs levét és reszelt héját, valamint a citrom levét. Ezután kerültek bele az aszalt gyümölcsök és a dió, végül a liszt és a sütőpor.

A tészta elég sűrű lett, kanállal jól adagolható. Én egy szilikonos kenyérsütő formát és három kisebb tenyérnyi szilikonos formát tudtam háromnegyedig megtölteni vele.

Előmelegített sütőben közepes lángon a tenyérnyi formáknak 50 perc, a kenyérsütő formának 1 óra 40 perc kellett.

A legnagyobb sütit másnap még megszúrkáltam hurkapálcikával, és egy-két teáskanál rummal meglocsoltam a tetejét.

Az eredeti recept itt található, bár mennyiségileg és a használt alapanyagok tekintetében is változtattam rajta.

2013/12/17

Fűszeres forralt almalé rummal - forraltbor helyett



Pár évvel ezelőtt anyukám és a barátnője eljöttek velem a Vörösmarty térre, karácsonyi vásárba. A hidegre és a vásári hangulatra tekintettel ittunk egy-egy forralt bort. A forró ital bortartalmát azt hiszem híven tükrözi, hogy anyukám, akinek pár korty bor is a fejébe száll, a három decit szinte meg sem érezte:)

Azóta is csinálok itthon néha forralt bor, de nem azt a brutálisan édes változatot, amitől összeragad a szánk, és természetesen cukor helyett mézzel édesítek rajta. Ezúttal azonban szerettem volna olyan forró innivalót, amiben az alkohol kisebb arányban van jelen, viszont a forraltboros, karácsonyos, ízek megmaradnak.

Fűszeres forralt almalé rummal

1 liter 100%-os almalé (én Siót használtam, ez nem annyira édes)
2 dl víz
1 dl barna rum
fél vaníliarúd
2-3 szegfűszeg
1 darab fahéj
1 alma, gerezdekre vágva
1 narancs héja felvágva

Az almát kimagoztam, gerezdekre vágtam, a narancs héját (még pucolás előtt) alaposan lesikáltam, és cikkekre vágtam. Hozzászórtam a fűszereket, majd felöntöttem a rummal, a vízzel és az almalével.

Az egészet felforraltam, majd félretettem, hogy az almaszeletek teljesen megpuhuljanak. Fogyasztás előtt újra forraltam, de amúgy hidegen is finom.

5 napig biztosan eltartható.

2013/07/09

Teljes kiőrlésű banános palacsinta


Mostanában, mivel kicsit több időnk van a szokásosnál, ezért szinte minden nap megnézünk egy-egy részt a Star Trek Voyagerből. Hogy is jön ez ide? Úgy, hogy az egyik részben az egyik szereplő a nagymamája banános palacsintáját kérte a replikátortól (ami ételeket, meg kb. bármi egyebet is elkészít, ami be van neki programozva:). Nézegettük, hogy az vajon mitől banános palacsinta, mert amúgy külsőre sima amerikai palacsintának tűnt, két szelet banánnal a tetején.

Addig piszkált a dolog, hogy végül - szokás szerint - kerestem egy nekem is szimpatikus receptet, amiből megalkottam a saját változatot. Szerencsére érett banán mindig van itthon (fagyihoz, pl. ehhez és ehhez és csokis-banános muffinhoz vagy éppen banánturmixhoz), és a recept is egyszerű, így, ha nem rohanós a reggel, akkor akár 30-40 perc alatt készen lehet az egész.

Teljes kiőrlésű banános palacsinta

15 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
1 teáskanál sütőpor (enyhén púpozott)
1 csipet só
2 tojás, kettéválasztva
2 teáskanál méz
2 jó érett banán
2,5 dl tej
esetleg 1-2 teáskanál olaj a sütéshez

A tojások sárgáját összekevertem a mézzel, a villával összetört banánokkal és a tejjel. Két-három részletben belekevertem a lisztet, majd a sütőport.

Egy külön tálban felvertem a tojások fehérjét a csipet sóval, majd több részletben, óvatosan összekevertem a többi anyaggal. Elég sűrű tésztát kaptam, hogy, ha ügyeskedve is, de a serpenyőbe tudjam kanalazni.

Felforrósítottam a serpenyőt, nekem olaj nem kellett bele, de, akinek szükséges, egy nagyon kevés olaj mehet bele. Én egy evőkanálnál kb. másfélszer nagyobb tálaló kanalat használtam, ezzel két kanálnyi mennyiséget használtam egy palacsintához. (Más szóval kb. három evőkanálnyit:) Amikor a serpenyőbe kanalaztam, utána a kanál hátuljával picit még segítettem, hogy egyenletesebben terüljön.

Én közepes lángon sütöttem őket, amíg kis lyukak nem kezdtek megjelenni, akkor egy széles lapáttal óvatosan megforgattam őket, és a másik oldalukat is szép aranybarnára sütöttem.

Mi nem karikáztunk banánt a tetejére, mert így is erőteljes banános íze volt, házi mézes eperlekvárral és magában is ettük őket.

Jah, és ezek is sima amerikai palacsintának tűnnek:)